Kockahastábort mondtam volna? Hát igen. Valami olyasmit. Az ott lévő dolog pedig szintúgy valami olyasfélére sikerült. A 20 kockahasú katona, akiket görög istenekként képzeltünk el, miközben maszírozzák bágyadt izmainkat és gyümölcsöket hordva legyeznek ránk, sajnos pont nem ért rá. De ennek ellenére biciklista társaim megismerhették szintúgy kockahasú katona unokatestvérem, valamint az egyik legjobb barátját (hasonló adottságokkal) és a barátnőjüket. Akik egyébként nagyon cukik voltak. De tényleg! Figyelmesek kedvesek, és képesek arra, hogy: - Azon gondolkodtam, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy elgyertek velem ezen mesés nap után (Az unokatestvérem 1000.-Ft-ért oldotta meg a toalettet, kb 1000.-Ft-ért jutottak be egy múzeumnak álcázott kínzószobába, ahol felárasan fényképezhettek, majd megtalálva az olasz fagyizót, süteményükhöz kapott vizüket megitták és majdnem méregdrágán ettek a Gyenesdiási Mcdonaldba, igen MAJDNEM, miután gyalogosan és biciklisen beálltak éjszaka a mcdriveba, azonban az árakat megtudva megfutamodtak a sajtburgermenütől...)mondjuk, hááát nem is tudom Keszthelyre? Na nem mintha ez a 100 km elvette volna a barátnőim kedvét. Áhh. Ugyan kérlek. Még a srácoknál is keményebbek vagyunk XD. -Végülis mehetünk!- Hangzott az egyöntetű válasz. És mire beugrottam az esti ruhámba, már mind a heten fenn ültünk a bicikliken. IGEN, egy ilyen jó programot már Csöndi és Hófehér sem hagyhat ki. Na már most. Kötelességem leírni a biciklik állapotát! Van ügyebár három überszuper bicikli. Melyek nyomnak! Ezek a mieink. Valamely különös oknál fogva azonban, az általam mélyen tisztelt és nagyra becsült nyaralótulajdonos nem a legújabb biciklimodelleket száműzte nyaralójába. Ismétlem. Ez a kérdés a lehető legteljesebb mértékben érthetetlen... Ellenben volt egy bicikli, melynek kerekét rögtönzött tulajdonosa egészen Keszthelyig óvta. Magyarul minden egyes bucka után rémülten hátratekintett, és aggódva kérdezte, meg van-e még a kereke:)Ami pedig a magyar bicikli utakat illeti. Nos volt alkalma megkérdezni néhányszor! Így tehát nekivágtunk a Keszthelyi útnak. A menet érdekessége abban rejlett, hogy egy fénysebességgel futó sármőrt 2 szakadatlanul kacagó, 3 lihegve-fullodokolva röhögő és 1 aggódó sármőr követett. A díszes vonulatot pedig az tette igazán felejthetetlenné, mikor egy-egy ártatlan szembejövőt bevárva mind a 7-en elüvöltöttük magunkat: - SZEMBŐŐŐŐŐŐŐŐŐL!!!! Miután azok akik még nem fagytak meg ettek egy nagyadag fagyit, elindultunk feltérképezni a várost. A 6 jégkocka és a folyton kocogó tehát ismét varázslatos élménnyel ajándékozta meg a lakosságot. Miután 7-en 7-felé tévedtünk el, megkezdtük utunkat visszafelé. A 2 izompacsirta felváltotta egymást a nyeregben, és csapatunk máris reprodukálhatta a bevonulási számát exodussá :)